A felújított rovás alkalmazási lehetőségéről írt a Székely Nép nyolc évtizede,  ma is  aktuális.

A székely rovásírás – Székely Nép 1943. december 25.

Sepsiszentgyörgy, dec. 24. A most dúló világháborúban láthatjuk, milyen döntő jelentőségű az, ha egy nemzet öntudatos A nemzet anyagi és szellemi értékeinek ismerete es megbecsülése erőt ad a küzdelemhez, kitartást a nehézségek leküzdésére és hitet a szebb jövőhöz.

A magyar faji és nemzeti öntudat erősödésének egyik örvendetes jele az is, hogy mind többen foglalkoznak a székely rovásírás feltámasztásának kérdésével. Valamennyien Egyetértenek abban,

hogy mi magyarok vagyunk talán a világon egyetlen kultúrnép, melynek van saját ősi írása, de nem használja.

Milyen büszkeséggel használják például a németek gót betűjüket, a szláv népek cyrill írásukat és a japánok jellegzetes képes írásukat. mert tudják, hogy hazájuknak ezúttal egyéni, nemzeti színezete van. Milyen büszkeséggel kellene eltöltsön minket mgyarokat az a tény, hogy nekünk is van saját ősi írásunk!

Ellenségeink mint vad ázsiai hordát emlegetik honfoglaló őseinket és elfelejtik azt. hogy saját ősi műveltségei hoztunk magunkkal, amely időrendben jóval megelőzi a nyugati kultúrát. Ma ezt a műveltséget fel is szívta Európa kultúrája — amíg érette is ontottuk vérünket — rovásírásunk is bizonyítéka annak, hogy mi is adtunk valamit Nyugatnak és kultúránkat nem csupán neki köszönhetjük.

A “felújítótt” székely rovásírás 

Már van „felújított” székely rovásírás is. Minthogy az évszázadok folyamán nemcsak az élő szó, a beszéd fejlődik állandóan, hanem ennek megfelelően az írás is, az ősi írásjeleket a mai magyar beszédnek és írástechnikának megfelelően részben átdolgozták úgy, hogy ami az írásban ősi és sajátságos, az változatlanul megmaradt.

(…)

Hol alkalmazzuk a rovásirást?

Ősi hagyományunk gyakorlati alkalmazásának lehetősége első pillanatra szokatlan előttünk. Lehetnek olyanok, akik kézlegyintéssel lemosolyognak, hogy a latinbetűs írásnak akarunk „versenytársat” csinálni.

Nem akarjuk rovásírással a latin betűket helyettesíteni — ez képtelenség volna —, de ősi kincsünket végleg elfelejteni vétkes könnyelműség, őseink írását ismerni kötelesség. Idegenforgalmunk évről-évre nagyobb. Ennek jelentőségét méltatni felesleges. Gondoljunk arra, hogy a nálunk megforduló idegen mennyivel szívesebben visz emléktárgyakat haza, ha azokat rovásjegyek ékesítik. Milyen fényes bizonyíték ez ősi műveltségünk mellett a külföld előtt is!

Házunk ajtóján és kapuján levő névtáblákon, üzletek, műhelyek, orvosok és ügyvédek feliratain, újság- fejeken, magyartárgyú képeslapokon, szobrokon, emléktáblákon, egyesületeink lobogóin, magyar nőink ruhadarabjain külsőleg is hitet tehetünk magyarságunk mellett. Ezáltal környezetünk, otthonunk, egész hazunk a mai nemzetközies külsőnél sokkal magyarosabb arculatot kapna!

(Székely Nép – S. Biró László)

Felújított rovás ábécé

A fenti cikk folytatásaként a Székely Nép 1944. január 23-ai számában közlik a felújított rovás ábécét, amely tartalmazza már a latin ábécében szerelő q, x, y, w rovásjeleit is, a korszerű rovás ábécé előfutáraként.

Felújított rovás ábécé – 1944

Forrás: Rovás infó

Csupán annyit szeretnék hozzászólni, hogy sok kísérlet volt a rovás un. korszerűsítésére. De gondoljuk végig, hogy szükség van-e rá. A UNICODE szabványosítás előtt az egyik fontos egybehangzó feltétel volt, hogy a szabvány betűsorba nem teszünk bele semmilyen olyan jelet ami történelmileg nem hitelesíthető.

"Történelmileg igazoltnak tartunk olyan leleteket, melyek 1803-as év előttiek. Az évet a régész-történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum volt igazgatója, Ferenczi Géza (1924-2007) határozta meg."

Ez így is lett! Sokan bojkottálják ezt a betűsort amit nemzetközi szakemberek is hitelesnek minősítettek, mert nem tartalmazza az úgynevezett korszerűsített jeleket (x,y,q,w,dz,dzs). Ami valójában egy csúsztatás, ami nem fedi az igazság miden részletét.

Az alap betűsor valóban nem tartalmazza ezeket a jeleket, de az nem jelenti azt, hogy nem jeleníthető meg a szabvány keretein belül ugyan úgy mint bármelyik szabványban szereplő jel.

Egy csodálatos véletlen, hogy a szabványos magyar billentyűzet pontosan annyi gombot tartalmaz mint ahány jel van a szabvány rovásban, a számokkal együtt. Ezért nem szükséges mindenféle segédbillentyűk (shift+Alt, AltGr, stb) használata folyamatos írás közben.

Mivel a szabvány lehetővé teszi, hogy ligatúrás írással is írni tudjunk, ebbe a jeltartományba kerültek az úgynevezett korszerűsített jelek. Ezek megjelenítése nem okoz gondot, akár Facebook felületén sem, ami azt jelzi, hogy a rendszer megfelel a világszabványnak és nem valami barkácsolt kényszermegoldás.

Íme egy írásmutatvány ami bemutatja, hogy ez valóban így van, és ha egy kicsit is szeretnénk a rovás írását, olvasását gyakorolni és nem utolsó sorban terjeszteni akkor ennek nincs technikai akadálya.